Október 29. A varratszedés napja
Elérkezett ez a nap is, fogalmam se volt róla, hogy ehhez, hogy tudja a doki nyugalomban tartani a kutyust.
De egy biglis gazdi (Anett) tapasztalatait ismerve, éhgyomorra vittük Bogit.
Egy-egy öltés kiszedését aránylag jól tűrte, de aztán egy kicsit be kellett lőni a kisdrágát.
Én meg asszisztáltam, vénásan kapta, így gyorsabban hatott, és kevesebb ideig, el se aludt, minden öltés kiszedésénél megrezzent. De nem úgy, hogy akadályozta volna az orvost.
Sikeresen megszépült, és akadálymentesítve lett a fülvakarás. :-))
A kakafalós tapasztalatokat előadva a doki ajánlotta próbaképpen a kutyáknak szóló Béres cseppet. Nem egy olcsóság, de próba szerencse alapon vettünk egy üvegcsével.
Mikor hazaértünk még nem mertem összeengedni Brúnóval rögtön, kissé bódult állapotában...ő maga sem tudta, hogy aludni akar-e vagy mászkálni a lakásban.
Ilyen szép lett:
Kb. 1 órával varratszedés után, még kicsit kábán.
Egy órával később már boldogan viháncoltak együtt Brúnóval, de erről meg sajnos kép nem készült.
