Víz, itató edény minden volt nálunk... kivéve házi tea a gyerekeimnek, ezt szeretik, minden útra kell, hogy legyen náluk házi tea. Most nem volt, pedig a hőmérő bőkezűen osztogatta a fokokat...
El lehet képzelni, hogy mit kaptam én... a kutyusnak minden, a lányaimnak meg elfelejtek italt betenni. A bolti az nem olyan.. na, meg piszok drága is volt, mert csak egy vasárnap is nyitva tartó kisboltot találtunk útközben.
Három helyett csak két gyerek volt velünk, a harmadik épp az aktuális vizsgájával volt elfoglalva, nem is tudott az ebes akciónkról, nem is akartuk, hogy tudja...
Ugye mi egy biglifiúért mentünk, aki akkor 7 hetes volt...Állítólag...
Előkerült a kisdrága... Mi meg néztünk nagyokat. Egy bamba képű, csúcsfejű, piros szemű, hosszú fülű, Bogihoz képest óriási, megszeppent nagyfiút láttunk...Minden jel szerint, egy basset hound besegített beagle maminak a családalapításban...:-)))
Ez a fiúcska azért mutatott némi biglis hasonlóságot, nem láttuk a lánytesót, gondolom ő basset -esebb fazonú lehetett, őt meg nyilván bassetként hirdette meg jóravaló, tisztességes, becsületes gazdája, akinek ugyan nem adnám oda a Fair Play díjat. Le se merem írni, hogy hány km-t autóztunk ezért ez átverésért.
De a kutyus egy tünemény volt, bár nekem kellett egy kis idő , mire feldolgoztam a történteket, a lányom beleszeretett. Hoztuk. Íme őbüszkesége , miután az első sokkon túl volt:
